lőcsei Jézus születése-csoport, 1500/1510: Hajdan egy szárnyasoltár szekrényében állhatott, az oltár maga az idők folyamán azonban elveszett, s szobrászati díszéből csupán Mária, Szt József, 2 pásztor és 3 angyal figurája maradt meg. A hagyomány szerint a szobrok 1698: a lőcsei városháza egyik rejtett fülkéjében bukkantak elő. Csáky Miklós esztergomi érs. (1751-57) a jelenet számára új oltárt építtetett, s a 7 alakból álló csoportot a kis Jézus figurájával és néhány barokk angyallal egészíttette ki. - A 7 kk. szobor szépsége méltán vetekszik a lőcsei főoltár 2 legsikerültebb alakjának eleganciájával. A térdelő Mária karcsú törzsét lendületes és ötletes gazdagsággal komponált bő palást övezi; finomvonalú, komoly arca nemes érzelmeinek hű tükre. Méltó társa e főalaknak a féltérdére ereszkedő s kalapját a nyakába hátravetve viselő pásztorfigura; arcáról ugyanolyan elmélyült komolyság sugárzik, mint a Madonnáéról, figurája ugyanolyan biztos arányérzékkel, eleganciával mintázott, mint a főszereplőé. A 2 térdén imádkozó s kalapját mélyen a szemébe húzó második pásztor arcvonásaival különbözik tőle. A kisebb méretű angyalok közül a 2 térdén álló és kezét imára összetevő követi híven a Madonna típusát, a másik kettő oldottabb, mozgalmasabb kompozíciójú. A ~ legszebb, a mester egyéniségére legjellemzőbb 3 faragványa a Madonna, a fedetlen fejű pásztor és az imádkozó angyalka. Őket állítva a főoltár szekrényszobrai mellé, kitűnik a közöttük levő nem csekély stiláris különbség. A főoltár főszereplőinek lágyabb formáival, líraibb hangulatával szemben a ~ alakjait határozottabb, markánsabb jegyek jellemzik; a főoltár Máriájának arca kerekebb, teltebb, a ~ Madonnájáé hosszúkás, határozott élekkel és síkokkal mintázott; a főoltár főfiguráját súlyosabb köntös, a ~ Máriáját oldottabb kompozíciójú drapéria burkolja; a főoltár aláfúrt, kivájt, festői fürtökbe rendezett haj- és szakálldivatja mellett a ~ szereplői tömörebb, nyugodtabban hullámzó haj- és szakállfonatokat viselnek. Bár jellemezheti e kétfajta plasztikai modor ugyanazon mester korábbi és későbbi korszakát, a formai eltérések láttán mégis valószínűbbnek tűnik, hogy a 2 mű 2 szobrász alkotása. A Jézus születését egy →Lőcsei Pálnál idősebb s hozzá hasonló képességű szobrász, a Lőcsei Jézus Születése Mestere faraghatta, akit Stoss krakkói műhelyéhez, Mária halála-oltárához fűztek erős szálak; a krakkói és a lőcsei Mária kompozíciója, kéztartása, kendőjének, drapériáinak elrendezése tökéletesen egyező. S ha a nürnbergi Stoss-környezetből megtérő ifjú Lőcsei Pál hazai munkásságának első színtere után nyomozunk, akkor aligha kereshető ez másutt, mint a vele rokon iskolázottságú Lőcsei Jézus Születése Mesterének közelében. Stiláris rokonságuk és formai különbözőségük ily módon érthetővé válik; az idősebb és a fiatalabb szobrász műve ugyanannak a stílusfejlődési folyamatnak 2 különböző, de logikusan egymás után következő szakaszát jeleníti meg. **

Radocsay 1955:372. - Radocsay 1967:104.